Segítség a program használatához:
A mértékadó feszültségesés (e) a vizsgált hosszon az egy vezetőéren megengedett feszültségesés, ami alapján a keresztmetszet meghatározható.
A feszültségesés szabvány szerint egy fázis-nulla körre van értelmezve még 3 fázis esetén is (ún. egyfázisú helyettesítőkép), azaz fázisfeszültségre van vonatkoztatva.
Az oldal betöltődéskor alapértelmezetten 40Co környezeti hőmérséklet (csupán mert én naperőművekhez és hőfejlődéssel járó ipari környezethez kellett mértezzek) és a szimmetrikus 3 fázisú eset van kijelölve.
A környezeti hőmérséklet alapján határozza meg a terhelhetőség szabvány szerinti korrekcióját.
Szimmetrikus 3 fázisú esetben a teljes feszültségesés a fázisvezetőkön jön létre, mert ekkor a nullvezetőn nem folyik áram. 3 fázis esetén a vonali feszültséget kell megadni, ez alapján számít fázisfeszültséget egy √(3) osztással, majd ez alapján határozza meg a megengedett %-os feszültségeséssel a mértékadó feszültségesést.
Vegyes, aszimmetrikus 3 fázisú esetre a szabvány a nullvezetőn folyó részáramok miatt a 3 fázisú mértékadó feszültségesés ¾ részét engedi meg.
Az egyenáramú köröket az 1 fázisú váltakozó áramú körökkel megegyezően kell számítani, ebben az esetben veszi figyelembe az oda-vissza vezető/fázis+nulla vezetéket. A mértékadó feszültségesés a fele a teljes megengedett feszültségesésnek, azaz így a duplája a szükséges keresztmetszet az ugyanolyan fázisfeszültségű és fázisáramú 3 fázisú esetre vonatkoztatva.
Pl. az összehasonlíthatósághoz: 100V fázisfeszültség, 10A áram, 50m távolság, rézvezeték:
3 fázis: | Un=3x173.2V | Pn=3kW | Cos Fi=1 | ⟶ | e=1V | Av=10mm²; |
1 fázis (vagy DC): | Un=1x100V | Pn=1kW | Cos Fi=1 | ⟶ | e=0,5V | Av=25mm² (20mm² méret nincs) |