D1 dióda tetszőleges 50V 1A egyenirányító dióda lehet, a fordított polaritású akkumulátor csatlakoztatás kivédésére van. Az elektrolit kondenzátorok 25V feszültségűek legyenek.
Családunk egyik autója egy Lada 2111 kombi 21124 sorozatú 1.6i 16V motorral szerelve. Második tulajdonosai vagyunk, annak idején külföldről került hozzánk, és sajnos a szokásos kulcskészletből már megvásárláskor hiányzott az immobilizer piros színű programozó transzpondere. A két fekete „normál” transzponderből is sikerült az egyiket elvesztenünk az évek során (a transzpondert egy viszonylag gyenge műanyag füllel lehet a kulcscsomóra rögzíteni), így onnantól a fejünk felett volt Damoklész kardja, ha azzal is történik valami, a kocsit letehetjük jó időre. Az immó azonban megelőzött, összeakadt egy műszerrel, amivel a motor kontrollerből diagnosztikai információkat olvastunk ki (Gamma 112). Az immobilizer „lefagyott” és innentől kezdve nem fogadta el a transzpondert, bármit csináltunk (akkumulátor lekötés, gyújtás ráadás-elvétel mindenféle időzítésekkel stb.) onnantól kezdve nem hagyta a motort elindítani. A néhai Lada márkaszervizben (Pálya u.) is csak kontrollercserével tudták volna megoldani a kérdést, viszont ehhez a motorhoz Magyarországon egy autósboltban sem tartanak kontrollert. A Duna Autóék meg kb 300e HUF árszinten hoznának be új kontrollert a 2110 családhoz, ezt a kört már korábban, más autó kapcsán megfutottam. Irreális, csaknem a jármű piaci értéke működőképes állapotban. Orosz-ukrán autós webshopokban közben 6000 rubel körüli (30-40eHUF) áron kínálják, 100% vámmal, szállítási költséggel is meg kellene álljon 100eHUF-nál, szóval van ott árrés rendesen…
Tekintettel a körülményekre, ásni kezdtem a netet, hogyan lehet esetleg némi programozással az immót kiiktatni/megkerülni. Elsősorban orosz nyelvterületről jöttek találatok (bár ez gondolom érthető), a google fordító segítségével ki tudtam hámozni, hogy a probléma nem ismeretlen, az APS4 illetve az APS6 sorozatú immót egy szervizbeli diagnosztika simán ki tudja akasztani, de említették még a mobiltelefonok zavarsugárzását is a lehetséges okok között. (Ez jelzi azt is, hogy azért lenne még hová fejlődni ezen a területen megbízhatóság kérdésében.)
Az autó-/kontrollerváltozat illetve a megtalált weboldal függvényében a kontroller Flash memóriájának bizonyos adatainak módosításától az EEPROM memória gyári (szűz) firmware programmal való újrafeltöltéséig bezárólag említették a lehetséges megoldásokat. Esetemben a kontroller 21124-1411020-10 gyári cikkszámú, M7.9.7 verziójú, a benne lévő firmware program B108DQ09 verziójú (mint kiderült, ez az EURO4 normákat teljesítő motorok firmware verziója). Ehhez a kotrollerhez az EEPROM újraírás volt megoldásként feltüntetve, viszont sehol nem találtam (vagy csak nem vettem észre hatalmas orosz tudásommal) magának az újraírásnak a menetét. Találtam viszont leírásokat, különböző változatokban, a kontroller K-vonal és az RS232 soros port közötti adapterekről, amin keresztül elvileg programozni lehet (pl. http://freetuning.narod.ru/hard.htm). Találtam továbbá oldalakat, ahol a különböző kontrollerverziók EPROM tartalmai találhatók meg (pl: http://chiptuner.ru/content/ser_b797/; http://avto-remont.com/downloads/index/pod/5/11.html), csupán egy érthető leírás hiányzott a programozás menetéről. Ekkor kaptam segítséget a zsiguli.hu oldal fórumáról Priki fórumtársunktól, aki tömören összefoglalta a programozáshoz szükséges lépéseket, illetve megadta az EEPROM kiolvasó/újraíró program elérhetőségét. Ezek után, ha nem is elsőre, de sikerült a kontroller EEPROM újraírása a gyári firmware programmal. Az autó talpra állt, azóta is mindennapos használatban van. Úgy gondoltam, készítek egy részletesebb összefoglalót, részben magamnak emlékeztetőül, részben a hasonló cipőben járók részére.
Hozzávalók:
1db szünetmentes táplálású számítógép, vagy laptop, notebook;
1db K-vonal – RS232 átalakító;
1db USB – RS232 átalakító (ha nincs a számítógépen soros port;
1db feltöltött akkumulátor (mondjuk az érintett autóé);
2db 6,2kOhm smd0805 vagy 2 raszteres hagyományos ellenállás;
vezetékek krokodilcsipesszel;
maga a programozandó kontroller;
CombiLoader 2.1.8 program
a B108DQ09 verziójú firmware letöltve, kitömörítve.
Kezdjük a K-vonal – RS232 átalakító elkészítésével, mivel ez a legbonyolultabb hozzávaló. A különböző kapcsolás verziók közül azt választottam, amelyiknél nem kell tranzisztoros áramkört a kontrollerrel való összekapcsolás után még külön kimérni-beállítani, és nem utolsó sorban az alkatrészei is beszerezhetők hazai elektronikai alkatrészboltokban.
A kapcsolás lefontosabb 2 db IC-ből és a köröttük szükséges ellenállás-kondenzátor motyóból áll, a többi elemnek csak kiegészítő funkciója van. Az első IC az RS232 soros portnál szokásos MAX232, vagy valamelyik klónja, ez bárhol beszerezhető. A második MC33199 típusú speciális K-vonali illesztő. Ilyet én is csak smd kivitelben tudtam keríteni (nem akarok ingyenreklámot az üzletnek, ezért itt most nem nevezem meg, de ha valaki utánépítené és végleg nem tudja beszerezni a szükséges integrált áramkört (IC-t), privátban elküldöm, én hol szereztem be), ami a furatraszteres próbapanelre készített áramkör miatt egy kis nehézséget okozott mind tervezési, mind szerelési szempontból.
Az áramkör kapcsolási rajza az alábbi:
D1
dióda tetszőleges 50V 1A egyenirányító dióda lehet, a fordított
polaritású akkumulátor csatlakoztatás kivédésére van. Az
elektrolit kondenzátorok 25V feszültségűek legyenek.
Az U2 jelű IC egy kis terhelhetőségű 5V feszültségstabilizátor, a soros porti illesztő tápfeszültségét állítja elő. Az 5V tápfeszültség meglétét a D3 jelű LED jelzi.
D2 LED a K vonal adatforgalmát jelzi ki, ez hasznos az esetleges hibák felderítéséhez. A JP1 jumper (ami nálam végül egy mini kapcsoló lett) funkciója jelen esetben nekem sem világos, az eredeti kapcsolásban benne volt. Ezzel a K vonali adatsor feszültségszintje (12V 1-2 állás, 5V 2-3 állás) kapcsolható át, esetemben ez 12V, de lehetnek 5V szinten kommunikáló kontrollerek is.
A JP2 jumper az első próbálkozások után került a kapcsolásba, amikor a kontroller „Programozás engedélyezés” bemenetére kapcsolandó feszültségre bizonyos weboldalakon 12V, bizonyos weboldalakon a 0V (test) rákapcsolását javasolták. Nekem a 0V (1-2 állás) rákapcsolással lett sikeres a programozás, de gondolom ez kontrollerenként változhat.
A végső áramkörből én a sorkapcsokat végül elhagytam, a helyükre krokodilcsipesszel vagy akkucsipesszel szerelt vezetékeket forrasztottam a következő színkódolás alapján:
+12V: piros vezeték, piros krokodilcsipesz,
0V (test): fekete
vezeték fekete krokodilcsipesz,
„Programozás engedélyezés”:
fekete vezeték, piros krokodilcsipesz,
„K-vonal”:
zöld-sárga vezeték, fekete krokodilcsipesz.
Az áramkört furatraszteres próbapanelre terveztem, a rajzolatot ellenálláslábakkal alakítottam ki:
A megépített adapter:
az adapter elkészítése után a kontrollert ki kell szerelni az autóból, a burkolatát leszerelni, és az alábbi képen megjelölt helyre két db 6,2kW ellenállást be kell forrasztani.
A kontroller 81 pólusú csatlakozóján az alábbi lábakhoz kell kapcsolódni (mellesleg a kapcsolási rajzon a sorkapcsok mellett is fel van tüntetve:
35: 0V (test)
80: 0V (test)
13: +12v
12: +12v
71: K-vonal
43: programozás engedélyezés
A csatlakozó lábkiosztása az alábbi ábrán látható:
A csatlakozóban a lábak IC láb sűrűséggel lettek elhelyezve, ezért nem lehet rájuk a csipeszeket csak úgy rácsipeszelni. (Ilyen gond a 1.5l 2112 kontrollerénél nincs is, ott ritkábban helyezkednek el, és nagyobbak a csatlakozó lábai). Én a panel hátoldalán, a szükséges lábakhoz, a csatlakozó beforrasztási pontjaira ellenálláslábakat forrasztottam, így már sikerült biztonsággal csatlakoztatni a csipeszeket. (Figyelem, a panel hátoldalán a lábkiosztás hossztengely mentén tükrözött!) Alább az előtérben a beforrasztott két 6,2kW ellenállás, háttérben a csatlakozóra forrasztott ellenálláslábak láthatóak:
Első teszteléskor még a kontrollerhez nem, csak az akkumulátorra és a soros portra csatlakoztatjuk az adapterünket. Multiméterrel ellenőrizzük a tápfeszültségeket az IC-k lábain, majd próbáljunk a soros portra kiírni valamit, és a D2 LED felvillanásaiból lehet következtetni az adapter működőképességére. Amennyiben a soros portra írás nem megy közvetlenül, a CombiLoader program is felhasználható.
A CombiLoader program indítása előtt be kell állítani a Winfosban a non-unicode karakterek megjelenítését orosz nyelvre, különben a ciril betűk helyett csupa kérdőjel lesz megjelenítve, és nehéz lesz eligazodni (persze a ciril betűk ismerete is szükséges).
Indítás után a kontroller kiválasztása, és a soros port beállítása után indítunk egy Flash olvasási műveletet (bal alsó nyomógomb). Ez ugyan most még hibaüzenetet produkál, de a kontrollernek küldött adatok felvillantják a LED-et, így az adapter működőképessége ellenőrizhető.
Ezután a csipeszeket felcsatlakoztathatjuk a kontrollerre:
A CombiLoader programot célszerű újraindítani és ismét indítani egy FLASH olvasást.
A
beolvasott FLASH tartalomról csináljunk biztonsági mentést (bal
felső menüpont, második lehetőség), majd ezt ismételjük meg az
EEPROM-mal is. Ehhez lehet, hogy a CombiLoadert és a kontrollert
(tápelvétellel) újra kell indítani, mert másodszorra már nem
veszi fel a kapcsolatot.
Ezek után lehet (az esetleges újraindítások után) a letöltött szűz EEPROM programot a kontrollerbe írni: bal felső menüpont, első lehetőség, letöltött firmware kiválasztása, majd a bal alsó második nyomógomb.
Miután az írás művelet véget ér, lecsatlakoztatható az adapter a kontrollerről, az ellenálláslábak és a két ellenállás kiforrasztható, és a kontroller visszaszerelhető az helyére az autóba. Visszaszerelés előtt az immobilizer csatlakozójáról a 9 és 18 lábra csatlakozó vezetékeket (kék-narancs és sárga-fekete) le kell vágni és a két vezetéket egymással össze kell kapcsolni.
Visszaszerelés után az autónak pöcc-röff indulni kell.
